A trapéz alakú főtér – amely a város piactere is volt – Európában egyedi, jellegzetes stílussal rendelkezik: innen indulnak napsugarak formáját öltve az úgynevezett udvarterek. Ezek a város fejlődésével egy időben jöttek létre, amikor a mesterek a főtérre néző főépületek háta mögött lévő udvarokba kezdtek házakat építeni, ahonnan a piac könnyen megközelíthető volt. Az utolsó beépíthető telken úgy építettek házakat, hogy azok a piacon kívül eső bejáratot elzárják. A főtérre négy utcán keresztül lehet bejutni a piac sarkáról. A XIX. század nyolcvanas éveitől kezdődően, a mesterek kis faházait fokozatosan a kereskedők emeletes kőházaival helyettesítették. A város panorámája a házak zsúfoltságának köszönhetően a kis, keskeny főteret tükrözi vissza.

A történelmi központ észak-nyugati részén a Vigadó Művelődési Ház található, amely az 1902-1904 közötti időszakban épült. Az épület egy 400 ülőhelyes színházteremmel rendelkezik, valamint egy 150 férőhelyes konferenciateremmel; ezen kívül kiállító- és próbatermek biztosítják gazdag tevékenységét.

A múlt század végén, a történelmi központ nyugati részén majdnem minden házat renováltak vagy újjáépítettek a korszak szecessziós stílusának megfelelően. A nyugati épületek sorát a református templom zárja. Mellette kezdődik a Gábor Áron utca, amely a főtérről dél-nyugat irányába Brassó felé vezet. A Gábor Áron tér dél-nyugati oldalán helyezkedik el az impozáns méretű református műemléktemplom.  Az ezer személy befogadására alkalmas templom jelenleg egyike Erdély legnagyobb templomainak. Az Erdély legkeletibb református templomaként számon tartott épület 1770 és 1782 között egy fatemplom helyére épült. Az utca végén található a Turóczi Mózes emlékház, ahol az 1848-49-es forradalom ágyúit öntötték. Az emlékház előtti téren Turóczi Mózes mellszobra található, amelyet Vetró András szobrászművész készített 1993-ban.